KÖNYVTÁRI-INFORMATIKA TANFOLYAM
Karinthy Frigyes Gimnázium

Tárgyszójegyzék: J - Z

J
K
L
M
N
NY
O
P
R
S
SZ
T
U
V
Z



J

javított kiadás: átdolgozott kiadás

jegyzet

  • rövid magyarázat
  • tudományos szövegben megadja az idézetek, másoktól átvett eredmények származási helyét, vagy pedig a szöveg egyes részeit olyan részletekkel egészíti ki, amelyek a szövegben a tárgyalás menetét megzavarnák.
  • A jegyzetek elhelyezése történhet a lap alján (lábjegyzet), továbbá a fejezetek vagy az egész mű végén.
  • Szedésük kisebb nagyságú betűkkel történik
  • jelzet
  • rendesen raktári jelzetet értünk alatta, amely meghatározza az egyes kötetek raktári helyét
  • megkülönböztethető ettől a szakjelzet, amely egy műnek a könyvtár osztályozó rendszer szerinti helyét mutatja. Lehet betű-, szám- és alfanumerikus jel.

  • K

    Kallimakhosz (Kr.e 310-340)
    Görög költő és tudós, aki a Ptolemaioszok alexandriai könyvtárának őre volt, és elkészítette a könyvtár katalógusát, összeállította az athéni drámairodalom kronológiáját.

    katalogizálás ld. bibliográfiai leírás

    katalógus

  • a könyvtár állományát képező dokumentumok bibliográfiai leírásainak meghatározott szempontok szerint rendezett gyűjteménye, a könyvtári állomány feltárásának alapvető eszköze.
  • biztosítja  feldolgozott kiadványok különböző szempontok szerinti visszakereshetőségét.
  • a leíró katalógusban a bibliográfiai leírásban szereplő (általában betűrendbe sorolt) adatok alapján kereshető vissza a dokumentum.
  • a könyvtárak egy része külön szerzői és külön címszókatalógust épít
  • más részük mindezt egybeépítve, ún. "keresztkatalógust" készít
  • a sorozatok címe szerint rendezett külön sorozati katalógus tárja fel a sorozatba tartozó művek adatait
  • a műveket tartalmilag a szakkatalógus és a tárgyszókatalógus ismerteti

  • a katalógus formáját tekintve lehet kötet- vagy cédulakatalógus, ill. más formában, más adathotrdozón is készülhet (mikrofilm, számítógépes adattár)
    Képes krónika
    Legszebb kódexünk. Régebben Bécsben őrizték (ma az OSZK-ban), ezért a Bécsi Képes krónika névvel emlegették. A magyarok történetét mondja el 1330-ig. 1360 táján készült. Szerzője valószínűleg Kálti Márk kanonok, másolóját és festőjét nem ismerjük. 147 miniatúrája kora magyar társadalmát, ennek viseletét örökítette meg.

    kézikönyv

  • egy tudományágban elért eredményeket, alapvető tudnivalókat összegző, általában nagyobb terjedelmű könyv
  • bibliográfiák, lexikonok, adattárak és más, a tájékoztatásban használt művek egyik elnevezése (ld. még segédkönyv)
  • kézikönyvtár
  • gyakran keresett, ezért a törzsraktárból kiemelt művek gyűjteménye és elhelyezése
  • több fajtája van - ilyen az olvasótermi kézikönyvtár, a segédkönyvtár
  • állománya csak helyben használható
  • kézirat
  • minden kézzel írt feljegyzés, tanulmány, könyv és egyéb írás
  • kéziratként kezeljük és gyakran így is nevezzük a néhány példányban írógéppel sokszorosított dokumentumot
  • nyomtatás végett a nyomda számára készült szöveg
  • kiadó
    Az a vállalat, hatóság, testület vagy magánszemély, amely vagy aki egy könyvet vagy egyéb nyomtatványt sokszorosíttat és forgalomba hoz

    kódex (latin)
    Kézzel írt könyv, amely a IV-XVI. Században keletkezett. Anyaga eleinte pergamen, a XIII. századtól papír is. Két fatábla közé erősítették, innen a neve (caudex=fatörzs). Legtöbbször nincs címe, írásában soka rövidítés. Tartalma legváltozatosabb, de jórészt egyházi vonatkozású. Számos kódex kivitele rendkívül művészi, iniciálék, miniatúrák díszítik.

    kódnyelv, kódrendszer
    Az  adatoknak egyezményes módon (szám, betű, stb.) történő rögzítésére szolgáló rendszer (jelkészlet és jelegyüttes) alkalmazási szabályainak az összessége.

    kolláció (latin): ld. hasonlítás

    kolofon (görög)

  • a címoldal verzóján vagy a könyv végén a kiadásra vonatkozó adatokat közlő záradék
  • tartalmazza a kiadásért felelősök nevét, az ívterjedelmet, ívnagyságot, az ISBN-t, példányszámot, tudományos műveknél a nyomdába adás idejét
  • a magyar szabvány előírja, hogy mindenkinek a nevét fel kell tüntetni, akinek része volt a könyv előkészítésében
  • kommentár (latin)
  • értelmezés, magyarázó, kiegészítő jegyzet
  • hírmagyarázat
  • egy időszerű témához kapcsolódó állásfoglalás
  • kommüniké (francia)
    Hivatalos szerv, hivatalos párt közleménye, nyilatkozata, valamely esemény magyarázata

    kompatibilitás (latin): különböző rendszerek közvetlen, előzetes adaptálást nem kívánó összeilleszthetősége

    konfiguráció (latin)
    Egymással összekapcsolt és önálló működésre programozott, egyetlen rendszert alkotó gépek együttese az informatikai központokban, hálózatokban.

    korrektúra (korektúrajelek)

  • a nyomdai szedésről készült levonat, amelynek alapján a korrektor, ill. a szerző, szerkesztő kijavítja az előforduló szedési hibákat
  • a javításnál  egyezményes jeleket, korrektúrajeleket használnak
  • korrektúrának nevezik a javítási munkafolyamatot is
  • könyvészet ld. bibliográfia

    közös cím
    Többkötetes könyvek, illetve gyűjtemények egészére vonatkozó cím

    Kresztomátia (görög)

  • az ókori Görögországban ismert műfaj: a tanuláshoz szükséges könyvek, illetve ezek kivonatának elnevezése.
  • A reneszánsz idején különösen kedvelték az ókori történelemből és szónoklattanból készült, Kresztomátia címmel közzétett válogatás.
  • A szó jelentése ma is ugyanez, prózai szövegekből álló szemelvénygyűjtemény oktatási célokra. Pl. Ókori történeti kresztomátia
  • kritika (görög-latin)
    Bírálat, olyan könyvismertetés, amelynek lényege az értékelés, a mű alapos elemzése, erényeinek, hibáinak bemutatása.

    krónika (görög-latin)
    Középkori műfaj, amely egy-egy ország, város, kolostor stb. Történetét szigorú időrendben oksági összefüggések nélkül beszéli el

    kronológia (görög)

  • időrend, időbeli sorrend
  • adattár, amely a feldolgozott dokumentumokat időrendi sorrendben írja le
  • kumuláció (latin) összegyűjtés
    A kumulatív bibliográfia és index hosszabb időszak (1, 5,10 év stb) alatt megjelent - kurrens bibliográfiák, illetve tartalomjegyzékek (indexek) anyagát közli egységes szerkezetben.

    kuriózum (latin): furcsa, érdekes, különleges könyv

    kurrens bibliográfia (latin-görög)

  • rendszeresen megjelenő, élő könyvészet, amely rövidebb időszakokban (kéthetente, havonta, évente) kiadott műveket sorolja fel.
  • Az elaprózódó anyagban nehéz a keresés, ezért szoktak anyagából nagyobb időszakot felölelő kumulációkat kiadni
  • kurrens időszaki kiadvány: folyamatosan megjelenő, élő folyóirat, hírlap, bibliográfia stb.

    különgyűjtemény

  • az állománynak olyan része, amelyet különleges jellege vagy értéke miatt külön kezelnek
  • ilyenek a folyóiratok, ősnyomtatványok, régi magyar könyvek, kéziratok, hanglemezek, muzeális dokumentumok stb.
  • Vissza az elejére


    L

    lábjegyzet: a szövegoldal alján elhelyezett jegyzet

    leíró katalógus

  • a leíró katalógusban a bibliográfiai leírásban szereplő (általában betűrendbe sorolt) adatok alapján kereshető vissza a dokumentum.
  • a könyvtárak egy része külön szerzői és külön címszókatalógust épít

  • más részük mindezt egybeépítve, ún. "keresztkatalógust" készít
    lektor (latin)
    Szakember, aki a kiadásra szánt könyveket, folyóiratcikkeket szakmailag ellenőrzi, értékeli, megvizsgálja az egyes részek helyes arányát, a közölt adatok hitelességét és ezek alapján javaslatot tesz a kiadásra.

    lektür (francia): könnyen olvasható, mélyebb gondolkodásra nem késztető szórakoztató mű

    leporello
    Mozart Don Juanjának egyik szereplőjéről elnevezve
    harmonikaszerűen összehajtható és szétnyitható könyv. Gerince nincs, anyaga karton.

    lexikon (görög-latin)

  • adattár, amely leginkább a részletkérdések iránt érdeklődők számára készül, mert külön címszavak alatt magyarázza a részfogalmakat
  • az elnevezést a XVIII. Sz. óta használják
  • a modern lexikon típusa német földön alakult ki, a három legismertebb több kiadást megért lexikon a Brockhaus, a Mayer és a Herder. Francia megfelelőjük a Larousse
  • a magyar lexikonok közül pontossága miatt a legjobb, de már elavult a Pallas, a pontatlanabb utóda Révai. A 6 kötetes Új Magyar Lexikon sem teljes.
  • a lexikon tárgyalhatja az ismeretek összességét vagy csak egyes tudományszakokat (természettudományi, filozófiai, irodalmi), az utóbbiakat szak- vagy reál lexikonoknak nevezzük.
  • ligator (latin): középkori kolostorokban a könyvkötő barát

    linotype: sorszedő gép. A matricák segítségével ólombetűkből egész sort önt ki.

    litográfia vagy kőnyomtatás: a legősibb nyomtatási eljárás

    liturgikus könyvek (görög):

  • a katolikus egyház szertartáskönyvei, a misekönyvek, breviáriumok,
  • Antifonálék, graduálék, evangeliáriumok, psaltériumok.

  • MNNY

    manuscriptum (latin): kézirat

    másodfokú bibliográfia: a bibliográfiák bibliográfiája

    melléklap

  • egy mű második, harmadik stb. - besorolási adat szerinti katalóguscédulája
  • ilyet készítünk gyűjteményes műesetén a szerkesztőről vagy fordítva a gyűjtemény címéről, több szerző esetén a második, harmadik szerzőről, a borítón szereplő címről, ha az eltér a címlapon lévő címtől
  • melléklet
  • képek, térképek, táblázatok, hanglemezek, amelyeket a könyvvel együtt hoznak forgalomba, de nincsenek belefűzve, hanem szabadon vagy tasakba téve kísérik a könyvet
  • továbbá időszaki kiadvány egy-egy számához csatlakozó, esetenként önálló címmel ellátott füzet, szemelvény-gyűjtemény stb.
  • metakeresők
    A meta-keresők nem kússzák végig az egész webet, hogy összeállítsák saját kereshető adatbázisukat. Helyette több más, önálló kereső adatbázisában keresnek egyszerre. Mindezt ugyanarról a site-ról kiindulva, egyetlen interfészt (keresőablak) használva teszik A meta-keresőt használva gyorsan kideríthető, hogy melyik kereső adja a legkielégítőbb eredményt egy keresés során. 
    (Pl. MetaGer: http://meta.rrzn.uni-hannover.de, MetaCrawler: http://www.webcrawler.com)

    miscellánea vagy miszcellánea (latin): keverék, egyveleg, különféle vegyes tartalmú munkák címe

    missale (misszálé, latin)

  • misekönyv
  • tartalmazza a mise szövegének állandó és változó részeit
  • mai formájában a XII. Századtól terjed el
  • a középkori missale általában pompás kiállításban készült kódex vagy nyomtatvány
  • misszilis (latin) vagy elküldött levél
  • élő személyhez intézett írás; értéke függ a tartalmától és az író személyétől (életrajzi adatokat közöl, közérdekű eseményekről tájékoztat, értesít az író gondolkodásmódjáról, terveiről stb.)
  • megkülönböztetendő tőle a levél, mint irodalmi műfaj
  • monográfia (görög)
    Egy meghatározott témát, valamely tudományág vagy szakma körülhatárolt részét, földrajzi egységet, alkotói életpályát kimerítően tárgyaló, nagyobb terjedelmű tudományos mű

    multitaszk (multitasking)
    Az operációs rendszer képessége, miszerint ugyanabban az időben több alkalmazást is képes futtatni. Az alkamazások természetesen nem egyszerre futnak, az operációs rendszer az ún holtidőt (azt az időt, amikor a felhasznákó, ill. valamelyik program nem csinál semmit) használja ki a multitaszk eléréséhez. A multitaszk operációs rendszerek általában zökkenőmentesen képesek futtatni párhuzamosan az alkalmazásokat.

    mutató ld. index

    muzeális anyag

  • valamilyen szempontból különösen értékes vagy ritka állományrész
  • a könyvtár fokozott gonddal őrzi és használatát csak korlátozott mértékben, különleges feltételekkel engedélyezi.
  • A muzeális dokumentumok többnyire nem kölcsönözhetők
  • navigáció
    A felhasználó haladása egy hipermédia dokumentumban, amelynek során  az oldalak megváltoztatására, a részletek, az animáció és a hangok megjelenítésére előre programozott vezérlést alkalmaznak.

    Neumann János (1903-1957)
    Matematikus, az Egyesült Államokban dolgozott. Legjelentősebb eredményeit a kvantumelmélet matematikai alapjainak, a játékelmélet, a digitális számítógép elvi alapjainak kidolgozásában érte el.

    numizmatika (görög-latin):  régi pénzekkel és érmékkel foglalkozó tudomány

    nyelvemlék

  • régebbi korból származó írott vagy nyomtatott feljegyzés, amely sok régebbi nyelvformát, vagy ma már nem használt szavakat örökít meg.
  • Több típusuk van: idegen nyelvű szövegben szórványosan előforduló szava, glosszák, gondolatsorok, szójegyzékek, hosszabb összefüggő szövegek.
  • nyelvi közös alosztás
  • az Egyetemes Tizedes Osztályozásban a dokumentum nyelvének a megadása
  • kifejezése: a jelzethez egyenlőség jellel elválasztva csatlakozó nyelvi alosztás, amelyet 8 főszak osztályaiból képzünk.
  • nyomtatott katalógus
  • az állomány egészéről vagy egy részéről készített katalógus nyomtatott formában való kiadása.
  • Több száz kötetes nyomtatott katalógust jelentetett meg a párizsi Bibliothéque Nationale, a londoni British Museum, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár

  • O

    offline
    A távoli számítógépekről lekért információk helyben való kinyomtatása és hagyományos postai úton történő eljuttatása a felhasználóhoz, ill. a számítógép használata bármiféle kapcsolat nélkül.

    online
    Interaktív és egyidejű kapcsolattartási mód hálózaton keresztül távoli számítógépekkel. Szűkebb értelemben kereskedelmi adatszoolgáltatások adatbázisainak közvetlen használata és a találatok letöltése, kiíratása.

    opus (latin, többes száma opera)
    Mű, főleg szépirodalmi alkotás zenemű ennek opus száma jelzi, hogy a zeneszerző hányadik alkotása

    osztályozás vagy szakozás

  • a dokumentumok (információk) tárgyak szerinti csoportosítása abból a célból, hogy a hasonló tárgyúak cédulái a szakkatalógusban egymás mellé kerüljenek
  • két fajtája van: egyik a mellérendelő vagy mechanikus osztályozás, amely a fogalmak rangsorolását nem végzi el.(tárgyszókatalógus); a másik a rendszerező vagy hierarchikus osztályozás, amely tájékoztat arról is, hogy egy-egy fogalom milyen alá- és fölérendelő viszonyban áll más fogalmakkal. Ezt a követelményt valósítja meg az Egyetemes Tizedes Osztályozás


  • P

    pagina (latin): oldalszám. Rövidítése p.

    pamflet (angol
    Röpirat, különösen a gúnyolódó, durva hangú vitairat, amelynek célja az ellenfél erkölcsi tönkretevése.

    panegirisz (görög)

  • kritika nélküli, elragadtatott magasztalás
  • különösen a barokk és a reneszánsz korban készült sok panegirisz, velük köszöntötték névnapjukat, kitüntetésüket ünneplő személyeket
  • paperback (angol)
    Hajlékony, papírborítású, és főleg tömegterjesztésre szánt kisalakú könyv (napjainkban sajnos nagyobb könyveket is így adnak ki, ezért rövid időn belül használhatatlanná válnak)

    parabola (görög)

  • példázat, a tanító mese egyik válfaja, erkölcsi igazságot jelképesen megvilágító elvbeszélés
  • sok parabolát találunk a keleti népek irodalmában, így pl. az Újtestamentumban, a magyar irodalomban Temesvári Pelbárt, Pázmány Péter és mások beszédeiben. Napjaink irodalmában is divatos
  • parafrázis (görög)
    Egy mű tartalmának átírása, kibővítése, értelmezése, magyarázata, saját szavainkkal való elmondása

    password (angol): jelszó, az elektronikus számítógépben jelszó

    pergamen vagy hártya

  • finoman kidolgozott, írásra alkalmassá tett juh-, kecske- vagy borjúbőr
  • Elő-Ázsiában már időszámításunk előtt írtak rá, főleg Pergamon városában (innen ered a neve)
  • eleinte a papiruszhoz hasonlóan tekercsalakban használták, később a lapokat összehajtották és két fatábla közé szorították. Így jött létre a mai könyvalak. Közép-Európában a kora középkorban terjedt el.
  • a könyvnyomtatás feltalálása után szerepét rohamos gyorsasággal vette át a papír, noha eleinte pergamenre is nyomtattak.
  • Pergamoni könyvtár
  • az ókornak az alexandriai után a második legnagyobb könyvgyűjteménye II. Eumenész (i.e 197-159) alapította. Állományának jelentős részét pergamen-tekercsre írták.
  • Épületének maradványait 1878-ban ásták ki.
  • periféria
    A számítógép (a hardver) használatához szükséges berendezés, eszköz. A perifériák a beviteli /pl. billentyűzet, a lapolvasó (scanner) , fényceruza, egér, vonalkódolvasó stb/.  - háttértároló/ pl. floppy, winchester, CD-ROM stb/. és kiviteli /monitor, nyomtató, rajzgép, hangszóró/ egységek.

    periodicitás (latin)
    Az a gyakoriság, amelyben az időszaki kiadványok megjelennek (havonta, negyedévente stb)

    periodika (latin) = időszaki kiadvány

  • előre meg nem határozott időtartamra tervezett, de rendszeresen szabályos időközökben megjelenő kiadvány, amely egymás után következő évfolymaokból és számokból áll.
  • az egyes részegységek (számok) jellegben és tartalomban hasonlóak
  • fajtái: hírlap (napilap, újság), hetilap, képes újság (magazin), folyóirat, közlöny, évkönyv, sorozat, címtár adattár stb.
  • persziflázs (francia): éles nyelvű, gunyoros paródia, egy irodalmi mű nevetségessé tétele

    plágium (latin)

  • idegen szellemi műnek vagy egy részletének eltulajdonítása
  • más alkotásának saját névvel való közlése,
  • idézetek más műből a származás helyének feltüntetése nélkül
  • ld. még szerzői jog
  • planctus (latin) vagy siralomének
  • középkori költői műfaj, vallásos tartalmú halottsirató ének
  • az Isten akaratába való belenyugvás különös hangsúlyt kap benne
  • virágkora a XIII.sz.
  • legismertebb darabja az 1300 körül írt Ómagyar Mária-siralom
  • poliglott (görög)
  • soknyelvű
  • három vagy több nyelven kiadott mű
  • a különböző nyelvű szövegek gyakran egymással párhuzamosan futó hasábokra vannak nyomva
  • poligram (görög) betűszó

    poliszémia (görög)

  • valamely kifejezésnek az a tulajdonsága, hogy két vagy több, kölcsönösen egymástól függő vagy átfedő jelentése van
  • pl. információ mint cselekvés, információ mint tárgy, dolog, ismeret
  • posztumusz (latin)
    Olyan szellemi alkotás, könyv vagy egyéb mű, amely először alkotójának halála után jelenik meg.

    prefáció (latin)

  • előszó, bevezetés
  • a misében a kánon előtt mondandó himnusz

  • prognosztika (görög-latin)

  • a jövőre vonatkozó előrejelzés
  • a múltbeli és jelenbeli események, viszonyok, állapotok és a törvényszerűségek módszeres elemzése révén prognózist lehet készíteni, azaz megállapítani, hogy a jövőben milyen eseményekre lehet számítani stb.
  • public library: nyilvános könyvtár

    publikáció (latin): önállóan vagy folyóiratban megjelent tudományos tanulmány, közlemény

    Vissza az elejére


    R

    raktári jelzet, raktári rend

  • a könyvtárban a könyvek, kiadványok elhelyezését meghatározó betű- és számkombináció vagy szám, amelyet feltüntetnek mind a könyveken, mind a katalóguscédulákon
  • a közművelődési könyvtárakban a szabadpolcon elhelyezett könyveknél csoportos raktári jelzetet használnak, mivel az azonos témához tartozó könyvek ugyanazt a számot (szakrendi jelzet), ugyanazon szerző művei azonos betűrendi jelet (Cutter számot)  kapnak
  • a nagykönyvtárak általában nagyság szerint csoportosítják a könyveket, az egyes csoportokon belül a kiadványok folyamatosan kapják a sorszámot mint raktári számot (numerus kurrens)
  • recenzió (latin)
    könyvről , irodalmi, szakirodalmi műről írt rövidebb tájékoztatás, esetenként kritikai értékelés

    redundancia (latin) ld. információs zaj

    referáló lap

  • a dokumentáció legrégibb műfaja
  • rendszeres időszakonként közreadja az egyes szakterületben megjelent folyóiratcikkek és egyéb dokumentumok referátumait
  • használatát különféle kurrens és kumulatív mutatók könnyítik meg
  • referátum (latin)
  • olyan tartalmi kivonat folyóiratcikkekről, önálló művekről, amely a szerző legfőbb érveit, eredményeit, a közlemény bibliográfiai adatait ismerteti
  • két fajtája van:
  • indikatív
  • informatív
  • egy kérdés lényegének kifejezése írásban vagy szóban
  • referensz (latin) művek ld. segédkönyvek

    regionális bibliográfia
    A helyismereti bibliográfia, gyűjtemény, katalógus nagyobb földrajzi egységre történő megvalósulása

    regiszter (latin-német)

  • jegyzék-, név- és tárgymutató
  • elektronikus számítógépben különleges tároló, amelynek az a feladata, hogy a műveletekben szereplő beviteli (input) adatokat a művelet elvégzésének ideje alatt tárolja.
  • rejtett bibliográfia
    Nem önálló formában megjelent, hanem egy-egy könyv vagy folyóiratcikk végén vagy ennek jegyzeteiben közölt irodalomjegyzék

    relevancia (latin)

  • valamely információkereső rendszernek feltett kérdés, és az erre adott válasz tartalmi összefüggéseit vizsgálja.
  • amennyiben az összefüggés (relevancia) fennáll, úgy a kikeresett információk relevánsak, ellenkező esetben irrelevánsak
  • releváns információ (latin)
    Olyan információ, amelynek meghatározott (tartalom vagy egyéb) ismérvei megfelelnek az információkereső kérdésnek.

    remittenda (latin)
    A könyvkereskedésből a kiadóhoz eladhatatlanság címén visszaküldött művek.
    Így nevezik a könyvárusok a könyvtáraknak megtekintésre elküldött, de általuk meg nem vásárolt köteteket is.

    remota (latin)

  • zárt anyag
  • a könyvtárak általában így kezelik za ellenséges ideológiát hirdető műveket és a pornográf irodalmat
  • az állományvédelem szempontjai is megkívánhatják a zárt kezelést
  • repertórium (latin)
  • egy-egy folyóirat cikkeinek vagy egy meghatározott tudományterületre, egy-egy témára vonatkozó műveknek a jegyzéke
  • adattár, címjegyzék
  • folyóiratcikk bibliográfia
  • restaurálás (latin)
    megrongálódott, szétesett könyvek gondos, a technika legújabb lehetőségeit is hasznosító helyreállítása

    retrospektív (latin) vagy lezárt bibliográfia
    Visszamenően állítja össze egy nagyobb időszakban megjelent művek jegyzékét.

    Vissza az elejére



    S

    sacramentarium (latin)

  • katolikus szertartáskönyvek összefoglaló neve
  • ide tartozik minden olyan mű, amely a szentségek kiszolgáltatásakor mondandó szertartásokat, imákat tartalmazza
  • ilyenek: misekönyv (missale), rituále, baptismale stb.
  • segédkönyvek vagy referensz művek
    Bibliográfiák, referáló lapok, indexelő szolgáltatások, enciklopédiák, lexikonok, értelmező, két- és többnyelvű szótárak, kézikönyvek, cm- és adattárak, egyéb hasonló jellegű művek

    sic (ejtsd: szik, latin)

  • így: szöveg közti jelzés
  • arra figyelmeztet, hogy az idézet pontos, a benne levő hiba vagy nehezen hihető adat, állítás pontosan ilyen formában található abban a szövegben, címben, ahonnan idézik
  • a sic helyett szögletes zárójelbe tett felkiáltójel is használható
  • sillabusz (görög-latin): az előadás vezérfonala; vö: szillabusz

    sorozat
    Önálló kiadványok (könyvek, időszaki kiadványok, térképlapok stb) előre meg nem határozott részegységből álló csoportja, amelyben a csoportot alkotó minden egyes kiadványnak saját címén és más bibliográfiai adatán (pl. szerzőségi adat) kívül az egész csoportra vonatkozó közös címe, (másképp sorozati főcíme) is van.


    SZ

    szakdolgozat
    A felsőoktatási képzés befejezésekor vagy valamely szakaszának lezárásakor kötelezően készítendő dolgozat

    szakirodalom

  • a tudományos értékű vagy valamely szakma gyakorlati művelését, előrevitelét szolgáló irodalom összefoglaló neve
  • hordozói szakfolyóirat, szakkönyvek, különféle adattárak, szabványok, szabadalmak stb.
  • Megkülönböztetendő az ismeretterjesztő irodalomtól
  • ellentéte a szépirodalom
  • szakkatalógus
    A dokumentumok bibliográfiai leírását tárgyuk szerint csoportosítja, felvilágosít arról, hogy a könyvtárban bizonyos tárgyról milyen dokumentumok találhatók.
    Egyik  fajtája    a rendszerező vagy szisztematikus (pl. az ETO) katalógus, a másik a tárgyszókatalógus. A számítógépes adatbázisok inkább a tárgyszórendszert
    alkalmazzák.

    szakszám: ETO szám

    szelektív bibliográfia (latin)

  • nyelvi, tartalmi, formai vagy egyéb szempontból kiválogatott dokumentumokat ír le.
  • Egyik fajtája az ajánló bibliográfia
  • szemantika (görög)
    • Jelentéstudomány, a nyelvtudománynak a nyelvi formák összefüggésével és jelentésének változásával foglalkozó ágazat


    szillabusz (görög-latin): Jegyzék, lajstrom, tartalommutató; vö. sillabusz

    szimbólum (görög): dolgot, fogalmat, illetve ezek írásképét helyettesítő jelkép

    szinonima (görög-latin): különböző formájú, de rokon értelmű szó vagy kifejezés

    szinopszis (görög)

  • egy tudományos vagy irodalmi mű tartalmának összefoglalása, vázlata
  • rendszerint a mű megírása előtt tájékoztatás céljából készül
  • több mű azonos tárgyról szóló részeinek párhuzamba állítása
  • szintaxis (latin): mondattan, a nyelvtudomány egyik ága

    szintézis (görög): összefoglalás, egy-egy tudományág ismeretanyagának rendszerezése

    szótárkatalógus

    • A szerzői betűrendes (cím szerinti betűrendes katalógus is) és a tárgyszókatalógus céduláinak egyetlen közös betűrendbe sorolása

    T

    tárgyszó

  • tárgyszókatalógusban a dokumentum tárgyát röviden kifejező szó vagy szókapcsolat
  • egy mű több tárgyszót is kaphat
  • tárgyszókatalógus: a szakkatalógusnak az a fajtája, ahol a besorolás a tárgyszavak szerint történik

    téma (görög)

  • egy irodalmi vagy tudományos mű tárgya, alapgondolata, az alkotás legelvontabban felfogott magja, amelyet különböző szemléletű és gondolkozású írók másként dolgoznak fel.
  • Tétel, állítás, alapelv
  • témafigyelés
  • szakirodalmi információs szolgáltatás, amelynek jegyében a dokumentációs központok vállalják, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a megrendelők által megadott szűkebb szakterületről megjelent dokumentumokat és erről rendszeresen tájékoztatják őket
  • ennek formája lehet referátum, tömörítvény vagy egyszerű bibliográfiai leírás
  • tezaurusz (görög)
  • valamilyen logikai rendszer szerint csoportosított indexkifejezések, tárgyszavak gyűjteménye, az egyes fogalmak közötti kapcsolatok megjelölésével
  • általában a dokumentumok indexelésére és visszakeresésére használják
  • tézis (görög)
  • tétel, tantétel, vitatétel
  • egy tudományos mű tartalmának és legfontosabb eredményeinek tömör összefoglalása
  • Ugrás az elejére


    U

    utaló
    Olyan katalógustétel, amely a katalógus valamely besorolási adatát és egy másik (vagy több másik); besorolási adatát a "lásd" szóval (ennek nyelvi megfelelőjével vagy jelével) ill. e szóval és az ehhez fűzött magyarázattal kapcsolja össze
    típusai: egységesítő, magyarázatos, általános utaló

    utánnyomás: egy könyvnek ugyanarról a szedésről készített példánya

    utószó

    • Tudományos vagy irodalmi alkotás végére illesztett írás, amely a szerzőnek művével kapcsolatos mondanivalóit tartalmazza, vagy - ha más írta - a szerzőre és művére tett fejtegetéseket közli

    V, W

    Vademacum (latin=jöjj velem)

    Útikalauzok, vezérfonalak, erkölcsi tanításokat tartalmazó művek régebben használt címe
    verzál (német)
  • kezdőbetű, nagybetű, a kisbetű ellentéte
  • régen kapitálisnak és majuszkulának nevezték
  • verzó (latin)
  • az oldal visszája
  • a címoldal verzójára nyomják a kötet létrejöttében közreműködők nevét, ha ezek a címoldalon nem szerepelnek (fordító, lektor, illusztrátor stb.), továbbá a szerzői jogvédelemmel kapcsolatos adatokat is
  • volumen (latin): kötet; rövidítése: vol.


    Z

    zárócím ld. kolofon

    zárt állomány ld. remota

    Vissza az elejére


    Vissza: A - I (1.rész)


    Szerkesztette: Benkő Ilona (Karinthy Frigyes Gimnázium)

    Forrás: Vértesy Miklós: Könyvtárosok kislexikona
    Multimédia kisszótár, Bp : Kossuth K. , 1998.
    Számítástechnikai szótár : Angol-magyar; Bp. : Kossuth K., 1999.
    Könyvtári fogalmak kisszótára. Szerk. Buda Attila.  Bp. : Korona, 2000

    Frissítve: 2007.12.06.