KÖNYVTÁRI-INFORMATIKA TANFOLYAM

Tárgyszójegyzék: A - I

 
A B C D E F G H I



A

adatbank
Olyan rendszer, amely az információkat - általában számszerű adatokat - elektronikus számítógépben visszakeresésre alkalmas módon tárolja, a tárolt adatokból további adatokat állít elő, és megadott kérdésre tájékoztat a - releváns információkról (adatokról).

adatbázis
Az információk átfogó, szabályozott, rendszerezett gyűjteménye - rendszerint a számítógépes - fájlokat nevezik így

adatcsoport
A - bibliográfiai leírás összetartozó - adatelemekből álló egysége.
A számítástechnikában is hasonló értelemben használják.

adatelem
A számítógépes - fájl egyértelműen meghatározott információegysége, pl. - szerző, - cím, - deszkriptor, - raktári jelzet stb. Az adatelemet bibliográfiai leírásban is azonos értelemben használják.

adatfeldolgozás
Adatokkal - rendszerint számítógép használatával - végrehajtott műveletek, szisztematikus sorozata. Szinonimája - sok esetben - az információ feldolgozás.

adatforrás: a bibliográfiai leírás adatainak forrásai

adatkeresés:
Az - adattár automatikus átvizsgálása meghatározott - adatelemért, valamilyen keresési kritérium alapján

adatkommunikáció
adatok továbbítása és vétele egy közlési rendszeren belül. Gyakran - kódolási, - dekódolási és ellenőrzési műveleteket is magában foglal.

ajánló bibliográfia
Az olvasók meghatározott csoportja részére készített irodalomjegyzék: egy tárgyra, tudományágra, korszakra, fogalomkörre, személyre stb. Vonatkozó leghasználhatóbb művek jegyzéke. Az ajánlott műveket rendszerint annotáció kíséri.

alárendelő osztályozás
Tájékoztat arról, hogy az osztályozott mű egyes fogalmai milyen viszonyban állnak más művek tárgyát alkotó fogalmakkal. Egyebek között az - ETO is ilyen (Egyetemes Tizedes Osztályozás)

állomány:  A könyvtár tulajdonában lévő - dokumentumok összessége

általános bibliográfia
Tartalmi megszorítás nélkül minden szakterületre kiterjedő irodalomjegyzék. Anyaga rendszerint meghatározott dokumentumtípusokra szűkített. További válogatási szempont lehet a kiadványok megjelenési helye, ill. szövegük nyelve, (még nemzeti bibliográfia), valamint a kiadványok megjelenésének időpontja (még kurrens bibliográfia; retrospektív bibliográfia)

analitikus bibliográfiai leírás: Elemző bibliográfiai leírás

analóg
Leggyakrabban a "jel" , ill. a "számítógép" szó jelzőjeként fordul elő. Az analóg jel valamely folyamatot jellemző olyan mennyiség, amely bizonyos értékhazárok között tetszőleges értéket vehet fel. Analóg számítógépben a számítási feladatot nem számjegyekkel adott számok beállításával, hanem fizikai mennyiségekkel, pl. áramerősséggel, feszültséggel vagy elennállásokkal ábráztoljuk (Ld. még digitális)

annotáció
Rövid megjegyzés, felvilágosítás egy fogalomról, címről, egy-egy könyv vagy egyéb dokumentum értékéről, tartalmáról. Hasonlít a - referátumhoz, de szubjektívebb nála

annotált bibliográfia
Olyan rendszerint - ajánló bibliográfia, amelynek tételeit annotáció egészíti ki.

anonim
A - szerző nevének közlése nélkül megjelent könyv vagy folyóiratcikk. Ha szerzőjét sikerült megállapítani, akkor ezt a bibliográfiai leírásban közölni kell.

apokrif
Nem hiteles, vitatható, kétes eredetű, hamis név alatt megjelent mű. Így nevezik elsősorban a Bibliának azokat a részeit, amelyeket az egyházak nem ismernek el hitelesnek illetőleg egyáltalán nem kerültek be a mai Biblia kiadásaiba.

appendix
A  függelék, toldalék régi neve. Két fajtája van: a szerző magyarárazta műve keletkezéséről; más szerzőtől származó tanulmány. Leghíresebb Bólyai János appendixe, Az abszolút geometria alapvetése, amely apjának Bólyai Farkasnak Tentament c. művéhez csatlakozott

audiovizuális dokumentum
A hang- és képi - információk rögzítése, dia-, mikro és mozgófilmen (vizuális formák), hanglemezen, magnószalagon, CD-n, CD-ROM-on (auditív formák) vagy hangosfilmen, videoszalagon stb. (összetett forma)

audiovizuális tájékoztatás
Az oktatásnak ismeretterjesztésnek modern formái, ahol az - információkat - audiovizuális dokumentumok révén közöljük. Használatukhoz különféle berendezések (rádió, TV, magnó, video, lemezjátszó, leolvasó, írásvetítő, LCD, Video projector) szükségesek.

autobiográfia:  önéletrajz (irodalmi műfaj)

Vissza az elejére


B

besorolási adat
Az az adat, amelynek alapján a bibliográfiai leírást a katalógusba soroljuk Az MSZ 3424/1-78 szabvány szerint a szerző nélküli vagy háromnál több szerzős mű esetén a cím, egyébként a szerző vagy a tárgyalt intézmény neve az elődleges (főlap). A többi besorolási adat (közreműködők, közreadók neve stb) melléklapként jelenik meg a katalógusban.

betűrendes elhelyezés
Szerzők, ill. címek szerinti raktározás. Az ilyen raktározást teszi mechanikussá a - Cutter szám

betűrendes katalógus
Olyan katalógus, amely a könyvtár állományát a - besorolási adatok (szerző, cím, intézmény stb) betűrendjében tükrözi. A besorolás ennek alapján választ tud adni a következő kérdésekre: mi van meg a könyvtárban ?; megvan-e egy meghat. mű ?; egy műnek milyen kiadásai vannak meg ?; egy szerzőnek milyen művei vannak meg ? a keresett mű hol található meg a raktárban ?

betűszó, mozaikszó vagy poligram (gör.)
Intézmények, vállalatok, hivatalok nevének kezdőbetűiből vagy csonkított szavaiból alkotott szó, egy hosszabb elnevezés rövidítésére (pl. OSZK)

bibliofil vagy amatőr kiadás
Különleges művészi kiállítású könyv, amely elsősorban - bibliofilek részére készült, különleges papíron, szép kötésben - sok illusztrációval, általában kis példányszámban

bibliofil vagy könyvbarát
Az az ember, aki a könyvek külső, belső értékét egyaránt ismeri, becsüli, s ezeket meghatározott szempontok szerint gyűjti, ilyen szempontok: első kiadások, 1711 előtti magyar könyvek, egy-egy író munkái stb.

bibliográfia (görög) vagy könyvészet
A könyvtári elméletnek és gyakorlatnak az az ága, amely az irodalmi termés nyilvántartásával, tartalmi feltárásával, és módszertanával foglalkozik. Az írásművekről készült jegyzékeket is bibliográfiának nevezzük. A bibliográfiák az állománygyarapítás, a feldolgozás és a tájékoztatás legfontosabb segédeszközei. Fajtái: retrospektív (összefoglaló) és a kurrens (folyamatos); teljes és válogató; egyetemes és nemzeti; általános és szak; önálló és rejtett; dokumentumfajták (könyvek, folyóiratok, zeneművek stb) szerint tagozódó bibliográfiák. Különleges fajtája az ajánló és az annotált bibliográfia.

bibliográfiai adatok
A dokumentumok mindazon jellemző adatai, amelyeknek - a bibliográfiai leírásban való szerepeltetése révén azonosítani lehet a dokumentumokat.

bibliográfiai egység
Az a dokumentum, amelyről a leírás készült, vagyis a leírás tárgya. Lehet fizikailag egyetlen darabból, fizikailag több darabból álló dokumentum és lehet valamely dokumentum fizikailag nem önálló része.

Bibliográfiai hivatkozás
Egy könyv, tanulmány vagy cikk megírásánál felhasznált források közlése. Folyamatos szövegben általában csak rövidített alakban jelenik meg, a bővebb adatokat lábjegyzetben, függelékben vagy a fejezetek végén adják meg. A szöveg és a jegyzetek közti kapcsolatokat különféle jelekkel (számok, csillagok stb) biztosítják.

Bibliográfiai katalógus
A könyvtár állományában meglévő bibliográfiákat sorolja fel, ide értve a rejtett bibliográfiákat is. A felsorolás legcélszerűbben szakrendben történik.

Bibliográfiai leírás

  • a bibliográfiai leírás a dokumentumokról a megfelelő - ISBD (az ezt adaptáló nemzeti szabvány) előírásai szerint készített leírás, amely a dokumentumok azonosításához és nyilvántartásba vételéhez szükséges adatokat egységes szerkezetben, formában és sorrendben, általában a dokumentum közlésmódját tükrözve tartalmazza
  • bibliográfiai-könyvtári tevékenység, amelynek terméke a bibliográfiai leírás
  • bibliográfiai tétel
    A leírt dokumentum bibliográfiai és ezekhez járuló egyéb adatainak egységként kezelt együttese. A bibliográfiai tétel mindig tartalmaz besorolási adatot, ill. adatokat és rendszerint bibliográfiai leírást is.

    bibliográfiák bibliográfiája vagy másodfokú bibliográfia
    A megjelent könyvészeteket, bibliográfiákat sorolja fel, közölheti a jelentősebb nem publikált bibliográfiák és dokumentációs kiadványok adatait is. (referáló lapok, témadokumentációk stb) A legnagyobb Theodore Bestermann A world bibliography of bibliographies and of bibliographical catalogues, calendars, abstracts, digest, indexes and the like c. műve. 4. kiadása 1965-66-ban jelent meg és kb 80000 bibliográfiát sorol fel.

    bibliológia (görög=könyvismeret)
    A könyvre vonatkozó ismeretek és tudományok elnevezése (Maurice Line meghatározása)

    bibliotéka (görög): a könyvtár görög eredetű latin elnevezése

    biobiliográfia (görög): életrajzi bibliográfia, személyi bibliográfia

    biográfia (görög): életrajz

    Boole-algebra
    A szimbolikus logikát felhasználó következtető rendszer, alapelvek és tételek együttese, amely osztályozással, javaslatokkal és ki-bekapcsoló elemekkel dolgozik; ÉS, VAGY, NEM, HA.. AKKOR, KIVÉVE - operátorokat képviselő szimbólumokat alkalmaz a matematikai jellegű módszerek alkalmazásának lehetővé tételére. A jelek elektronikus áramkörökkel kifejezhetők és lehetővé teszik a - bináris algebra minden műveletének elvégzését. A Boole-algebra nevét George Boole angol matematikustól kapta.

    Breviárium (latin=mű)
    Egy-egy író eszmevilágával megismertető mű, amely jellemző idézeteket, kisebb szemelvényeket, tanulmányokat tartalmaz, esetleg az író rövid életrajzát (Goethe, Kölcsey, Márai stb)

    brosúra: általában 48 lapnál vékonyabb terjedelmű füzet

    bulletin: időszaki jellegű, nem feltétlenül rendszeres megjelenésű, intézmények által kiadott könyv

    Vissza az elejére


    C

    CD-ROM

    • Csak olvasható optikai lemez. Az optikai lemezre a gyártás során kerül rá az információ, amely később már nem módosítható. A CD-ROM egyik fajtája a kereskedelmi forgalomban is kapható kompakt lemez (Compact Disc). Kapacitása kb 650 Mb. 
    • Továbbfejlesztése révén jön létre a CD-ROM-ok újabb típusai, amelyek nagyobb kapacitásukkal, újraírhatóságukkal múlják felül a hagyományos CD-ket. (Pl. CD EXTRA, Enhanced Music CD, CD-E(raseble), DVD)
    Champollion, Jean Jacques (1790-1832)
    Francia nyelvész. az óegyiptomi hieroglif írás megteremtője (1822). A megoldáshoz az ún. rosette-i kő felirata vezette.

    cikkbibliográfia: ld. folyóiratcikk, repertórium és bibliográfia

    cím
    Könyv vagy folyóirat megjelölésére szolgáló felirat. A könyvön több helyen is szerepelhet, a bibliográfiai leírásban a belső címoldalon levőt vesszük irányadónak. A többi címet járulékos címnek mondjuk, ilyenek a borítékon levő külső cím, gerincre nyomott gerinccím, a mű első lapján látható előzékcím.

    copyright (angol=többszörözési jog)

  • A szerzői jog védelmének a nemzetközi gyakorlatban elterjedt, angol eredetű elnevezése.
  • A szerzői jog védelme lehet csak egy adott országon belüli, a vonatkozó nemzetközi egyezményhez csatlakozott országok esetében pedig kölcsönösségen alapuló.
  • A jogvédelmet a Copyright szó (röv. Co.) vagy pedig a körbe írt C-szimbólum, a jogosult neve és a jogosultság kezdőéve (rendszerint az első kiadás éve) jelöli.
  • corpus juris (latin)
    A jog teste: törvénykönyv, törvénytár. Nevezetes gyűjteménye Corpus juris civile, a római jognak Justinianus császár parancsára készült összeállítása, a Corpus juris canonici, a középkori egyházjog nagy gyűjteménye, és a Corpus juris Hungarici, azt I. Istvántól 1848-ig keletkezett magyar törvények tára.

    corrigenda (korrigenda, latin): Helyesbítések; ilyen cím alatt sorolják fel a kötet végén vagy a hozzá mellékelt lapon az észrevett jelentősebb sajtóhibákat

    Corvina (Bibliotheca Corviniana)
    Mátyás király könyvtára. Állománya 2500 kötet lehetett. Ennél nagyobb gyűjteményt abban a korban csak a Vatikán könyvtára őrzött.

    Cutter (Katter) szám vagy betűrendi jel

  • Cutter, Charles Ami  (1485-1547) amerikai könyvtáros által kidolgozott rendszer a könyvek betűrendes raktározására. Megalkotta  betűrendbe sorolást megkönnyítő - egy betűből és két szá,mjegyből álló - betűrendi jelet a Cutter számot.
  • A könyvek két elemből álló jelzetet kapnak, egy betűt, amely azonos a szerző vagy tárgyi rendszó első betűjével, és egy 2 vagy 3 jegyű számot, amely minden betűn belül újra kezdődik és a szerzők nevének ábécé sorrendjében nő. Ezeket a jeleket a Cutter táblázatok mutatják.
  • Ezt a rendszert használják az iskolai és közművelődési hálózatban a szépirodalmi művek raktározásánál, szakirodalmi művek esetében a szakjelzettel egészül ki.

  • D

    damnatur (elítéltetik, latin): az egyház cenzúra tilalma valamely könyv kinyomtatására és terjesztésére

    dedikáció (ajánlás, latin): A szerző tiszteletének, köszönetének kifejezése a kötet elején valaki vagy valakik iránt

    dekameron (görögül tíznapi időtartamot jelent)

    • Az elnevezést Boccaccio tette világhírűvé keretes elbeszéléskötetével, amelyben a szereplők tíz nap alatt száz történetet mondanak el egymásnak. Ma egyéb elbeszélés-gyűjteményeket is dekameron-nak nevezünk
    deszkriptor (angol)
    • Valamely információkereső nyelvben ergyértelmű kifejezés, szó vagy egyszerű kijelentés, amely egy tárgy, koncepció, fogalom azonosítására alkalmas. A deszkiptornak tezauruszok összeállításában van jelentős szerepe.
    Dewey Tizedes Osztályozás
  • a tizedes osztályozás eredeti formája, amelyet Melvil Dewey amerikai könyvtáros 1876-ban tett közzé, és amelyet Amerikában és az angol könyvtárak egy részében azóta is használnak. Rövidítése DC, magyarul TO.
  • Újítása az osztályok kialakításánál a tizes számrendszer alkalmazása. Rendszere bizonyos változtatásokkal az egész világon elterjedt, ezt a változatot hívjuk - Egyetemes Tizedes Osztályozásnak.
  • dezideráta (latin) kívánságjegyzék
  • kartotéknyilvántartás a könyvtár által beszerezni kívánt vagy az olvasók részéről javasolt dokumentumokról.
  • Ide tartoznak azok a művek, amelyek megrendelését még nem döntötték el, amelyek pillanatnyilag nem kaphatók vagy pedig nincs hitelkeret a megrendelésükre. Sok könyvtárban az olvasóteremben tartanak egy könyvet, amelybe az olvasók beírhatják, hogy milyen könyvek, folyóiratok megrendelését javasolják.
  • dezinformálás (latin): félrevezetés, hamis, valótlan, oda nem illő információk által

    digitális (latin-angol) adat
    Számjegy alapú, vagyis számjegykre  (vagyis diszkrét egységekre)  vonatkozó vagy ezekkel  avalamilyen kapcsolatban álló műveletek és dolgok jelzője. Ennelk ellentéteként használják az analóg jelzőt.

    digitális számítógép: A feladatokat a változókat ábrázoló - diszkrét adatokkal, aritmetikai és logikai műveletek elvégzésével megoldó számítógép

    digitalizálás
    Analóg jelek átalakítása digitális adatokká. Különleges jelentőségű a grafikus információk digitalizálása, amelynek két alapvető formája ismert: a vektor, ill. a raszter.

    dokumentáció: Mindenfajta dokumentum gyűjtése, rendezése és használatra való feltárása az emberi tevékenység minden területéről. Szűkebb értelemben a dokumentáció a szakirodalomra irányul.

    dokumentációs nyelv: információkereső nyelv

    dokumentum (latin): Minden információt tartalmazó könyv, folyóirat, tárgy, szabadalom, kutatási jelentés, audiovizuális hordozó, számítógépes memória stb. Eredeti jelentése: bizonyíték

    duplum (latin)

  • másodpéldány. Könyvtárakban két fajtáját különböztetjük meg.
  • Többespéldány, olyan könyv vagy folyóirat, amely több példányban van meg, de mindegyik szükséges, mert az olvasók gyakran keresik;
  • a fölöspéldány az, amelyre a könyvtárnak nincs szüksége, ezért eladhatja, elcserélheti, felajánlhatja egy központnak vagy selejtezheti.
  • DVD
    A legújabb CD szabvány. Több informciós réteggel ellátott és esetleg mindkét oldaáról olvasható, CD-elven működő adathordozó. (Ld. még CD-ROM)

    Vissza az elejére


    E

    egyetemes bibliográfia ld. általános bibliográfia

    Egyetemes Tizedes Osztályozás = ETO - rendszerező osztályozó rendszer.

  • Főbb vonalaiban megtartotta a Melvil Dewey tizedes osztályozását. Továbbfejlesztésére a brüsszeli Institut International de Bibliographie vállalkozott, amely 1931 óta Fédération Internationale de Bibliographie /FID/ néve működik.
  • Az ETO főtáblázatokból áll, amelyeket segédtáblázatok egészítenek ki. A főtáblázati számok a tudományok a tízes számrendszer felhasználásával tíz főosztályba sorolja, majd ezeken belül a szükségleteknek megfelelően újabb és újabb tízes osztályokat alkot. Az így keletkezett számokat híjuk főtáblázati számoknak. Hármas tagozódásban használják őket, a hármas csoportokat pont választja el egymástól, egyéb jel használata tilos. (pl. 549.166.84 = másodlagos gamma sugarak)
  • Főtáblázatból képzett alosztály: két vagy több főtáblázati számot jelekkel kapcsolnak össze.
  • Ilyen jelek: a kettőspont a viszonyításra (pl. 69:614.8 = balesetek az építőiparban); ferde zárójel az összefoglalásra vagy kiterjesztésre (pl. 353/353 = alap- és felsőfokú közigazgatás); összeadásjel az összekötésre (pl. 51 + 52 = matematika és fizika
  • általánosan közös alosztások, azaz a főtáblázati számok más jelzettel való összekapcsolása abból a célból, hogy kifejezzék a dokumentum időbeli, nyelvi stb jellegét. Ilyen alosztás - a formai, az időbeli, a nyelvi, népi stb
  • a fogalom finomabb tagolására szolgáló szakszám, amely pont nullával (.0) kezdődik vagy kötőjellel csatlakozik a mű főtáblázati számához. Csak a főtáblázat külön megjelölt csoportjaiban használható.
  • elemző vagy analitikus bibliográfia
    • Könyvészet, amely külön-külön írja le az antológiák, emlékkönyvek gyűjteményes művek (pl. kongresszusok előadásait összefoglaló kiadványok) egyes részeit, a folyóiratok fontosabb tanulmányait.


    elemző vagy analitikus (görög) bibliográfiai leírás

    • Valamely dokumentum fizikailag el nem különülő részéről (fejezet, cikk, tanulmány stb) készített önálló bibliográfiai leírás. Közli ennek szerzőjét, címét, utána pedig annak a dokumentumnak az adatait, amelynek része.


    életrajzi bibliográfia: Egy-egy személynek, írónak, művésznek stb. Munkáit és a rá vonatkozó irodalmat sorolja fel.

    enciklopédia (görög)

  • adattár, amely a fogalmakat a lexikonnál nagyobb, összefüggő csoportokban tárgyalja, s így alkalmas arra, hogy az egyes tudományágak és eredmények összefüggésére mutasson rá.
  • Leghíresebb: Diderot 35 kötetes francia enciklopédiája, amelynek nagy része volt a felvilágosodás terjesztésében.
  • Az enciklopédiák leginkább a fogalmak betűrendjében közlik anyagukat.
  • epilógus (görög-latin): befejezés, utószó, kiegészítő rész

    Episztola (görög-latin)

  • levél;  költői levél, levélformában írt költemény
  • Legismertebb művelői: Horatius, Petőfi, Arany stb
  • Az episztolárium = levélgyűjtemény, amely lehet kéziratos és nyomtatott anyag
  • ETO ld. Egyetemes Tizedes Osztályozás

    Ex libris (latin = könyveiből)

  • a legkülönfélébb eljárással készült kisgrafika, amelyet a könyv tulajdonosának jelzésére a kötés vagy borítólap belső oldalára ragasztanak.
  • Tartalmazza a tulajdonos nevét, esetleg címerét, jelmondatát, valamiféle jelképét
  • a XV. sz. óta ismert, napjainkban rendkívül elterjedt műfaj. Gyűjtésükkel sokan foglalkoznak, a mai ex librisen nagy része a bibliofilek számára készül
  • explicit (latin): kódexek, ősnyomtatványok zárószava vagy záró részének, a kolofonnak a kezdete

    Vissza az elejére


    F

    facieta (latin): szatirikus tartalmú tréfás történet és az ilyen elbeszéléseket tartalmazó gyűjtemény

    fakszimile (latin = tedd hasonlóvá)
    Hasonmás, egy képnek, okmánynak, metszetnek, dokumentumnak az eredetihez teljesen hű sokszorosított mása.

    fattyúsor
    A szöveg tördelésén egy új oldal első sorába kerülő - kimenetsor. Ez csúnyának hat, nyomdászatilag megengedhetetlen. Ezért ezt a sort az előző oldal végére tördelik át, de hogy ott helyet kaphasson, annak szövegét egy sorral rövidíteni kell.

    fejezet: terjedelmesebb művek belső tagozódása, amelyet a fejezetcímek tesznek még észvehetőbbé

    fejléc: fejezetkezdő oldalak felső szegélyén húzódó, a szedéssel egyenlő szélességű díszítmény

    felelős kiadó: az a kiadványon megnevezett személy, aki a kiadásért a sajtójogi felelősséget vállalja

    felelős szerkesztő

    • Könyveknél: a kiadóvállalat alkalmazottja. Hozzá kerülnek a lektor, az ellenőrző szerkesztő véleményei, s ezek alapján ő beszéli meg a szerzővel az esetleges változtatásokat. Elsősorban ő a felelős a nyomdába adott kézirat esztétikai értékéért, tudományos megbízhatóságáért. A sajtóhibák kijavítása után ő adja meg az engedélyt a kinyomtatásra.
    felezési idő (informatikában)
  • a szakirodalom avulásának mérésre szolgáló időegység. Az az - általában években mér - időtartam, amely alatt valamely dokumentum - hivatkozásai alapján megállapított - használata a felére csökken.
  • Valamely tudományág dokumentumait vizsgálva kiszámítható az illető diszciplína felezési ideje, amely természetesen annál kisebb érték, minél gyorsabban avuló tudományágról van szó.
  • folyóiratkatalógus: egy-egy könyvtár folyóiratállományát feltáró betűrendes-, szak-, földrajzi stb katalógus

    forrás

  • minden olyan írott vagy nyomtatott dokumentum, valamint szóbeli közlés, amely hozzásegít valamely probléma vizsgálatához vagy megoldásához.
  • Forráskeresés a források összegyűjtése
  • a könyvtári gyakorlatban azok a bibliográfiák, kereskedelmi jegyzékek, kritikák, recenziók, amelyek révén valamely könyvtár bibliográfiai értesüléseket szerez tájékoztató munkájához, deziderátáihoz.
  • földrajzi katalógus: a könyvtár anyagát földrajzi csoportosításban tárja fel

    földrajzi közös alosztás
    Az ETO eszköze az azonos szakba tartozó, de más-más földrajzi-topográfiai művek földrajzi-topográfiai hovatartozásának megkülönböztetésére. A Földrajzi Közös Alosztások 91 Földrajz szakjának felosztásával megegyeznek, s kerek zárójelbe tüntetjük fel azokat.

    fragmentum (latin, töredék)

  • megcsonkított, az utókorra csonkán maradt vagy az írótól be nem fejezett mű
  • szimbolikus címe az eszmetöredékeket, gondolatokat, vegyes tárgyú rövid műveket tartalmazó könyvnek
  • kódextöredék, többnyire többes számban emlegetik (fragmenta). Régi könyvek kötéstábláiból áztatják ki őket.
  • frame (angol)
    Az online információkeresésben az adatvégállomáson megjelenő teljes képernyő-kép, más szóval a terminál képernyőjén egyszerre megjelenő összes információ

    FTP (File Transfer Protocol)
    FTP - protokoll, amelynek segítségével - állományokat lehet két hálözati számítógép között átvinni.

    füzet: folyóiratszám; részletekben megjelenő műveknek egy-egy kisebb része; ld. még brosúra


    G

    gerinc: a könyvtestnek az a része, ahol az ívek össze vannak fogva; ugyanez a neve a kötésgerincet borító részének

    Gesta (latin)

  • középkori történelmi műfaj, amely az eseményeket összefüggően, logikai sorrendben igyekszik elbeszélni.
  • A Magyar Képes krónika és társai (Anonymus, Kézai stb) nevükkel ellentétben nem krónikák, hanem gesták.
  • glossza (görög)
  • a nehezen érthető idegen kifejezésekhez fűzött magyarázó jegyzet
  • tudományos és nyelvészeti szempontból a régi kéziratok, kódexek, ősnyomtatványok lapjai szélén vagy sorai közt található glosszák közül sok nagyon értékes, mert régen kiveszett szót, fogalmat őrzött meg
  • a hírlapokban megjelenő, vezércikkhez hasonló rövid cikk
  • glosszárium (görög)
  • ritka, elavult kifejezések magyarázatát tartalmazó szójegyzék
  • könyvek, terjedelmesebb tanulmányok végén a művek legfontosabb kulcsfogalmait értelmező jegyzék
  • Graduale (latin): Középkori - liturgikus könyv, amely a misén énekelt karénekeket tartalmazza a gregorián dallamok kottáival együtt

    grammatika (görög): nyelvtan; nemcsak a természetes nyelveknek, hanem az információkereső nyelveknek is van grammatikájuk. Az utóbbiaké teljesen egzakt

    gyűjtőkör

  • az a szűkebb-tágabb szakterület, amelynek irodalmát a könyvtár rendszeresen beszerzi
  • megkülönböztetünk fő- és mellék-gyűjtőkört
  • a mellékgyűjtőkörben csak a legfontosabb műveket kell beszerezni

  • H

    Habent sua fata libelli (latin): a könyveknek is megvan a maguk sorsa; Terentianus Maurus III. századi latin író sokat idézett szállóigéje

    hasonlítás
    Annak a megállapítása a katalógusban, hogy a megrendelni szándékott mű megvan-e az állományban vagy már a korábban megrendelt, de még be nem érkezett - a dezideráták között. Elnevezésére régebben a kolláció kifejezést is  használták.

    hasonmás kiadás ld.fakszimile

    helyismereti bibliográfia
    Valamely közigazgatási egységre (pl. megye, város) vagy más földrajzi területre (pl. hegység, sziget) vonatkozó irodalom bibliográfiája.

    helyrajzi katalógus

  • a könyvtár állományának raktári jelzetek szerinti nyilvántartása
  • tételei megegyezhetnek a dokumentum fő tételeivel, vagy lehetnek annak egyszerűsített változatai
  • formáját tekintve lehet kötet- vagy cédulakatalógus, vagy pedig számítógépes nyilvántartás
  • helységnévtár
    Egy ország vagy nagyobb földrajzi egy helységeit sorolja fel a legfontosabb adatok feltüntetésével (lakosság száma, jelentősebb hivatalok, üzemek, vasútállomás stb)

    heraldika (görög): történelmi segédtudomány
    A címerek leírásával, szerkezetével és a rájuk vonatkozó szabályokkal foglalkozik

    heurisztikus módszer (görög)

  • problémamegoldás (pl. irodalom terén) �felfedező� módszere, amelyben minden tovább lépést a végső eredmény felé való haladás közben születő eredmények értékelése sugall.
  • Ellentéte - az algoritmus útján történő problémamegoldás
  • hírlap, napilap, újság
    A napi politikai, közéleti és egyéb eseményekről tájékoztató, ezeket az aktualitásokat kommentáló-magyarázó, szabályos időközökben, rendszerint naponta, de legalább hetente egyszer megjelenő időszaki kiadvány.

    hivatkozás

  • a felhasznált források közlése.; Ennek megkövetelése a tudományos kutatás, eredményközlés egyik sarkalatos alaptörvénye
  • történhet szó szerint vagy kivonatosan, de a forrást mindig pontosan, világosan meg kell jelölni
  • hominima (görög)
  • azonos alakú, de különböző értelmű szavak
  • az információkereső nyelvekből ki kell szűrni őket
  • host számítógép
  • egy többrétegű számítógépes - műveletsorozat elsődleges, vezérlő számítógépe
  • más számítógépek vagy rendszerek számára - programokat készítő számítógép
  • HTML Hypertext Markup Language
    A HTML ún. címke alapú (tag-based) nyelv, amelyet dokumentumok formázására használnak, hogy azok értelmezhetőek és megjeleníthetőek legyenek a browser (böngészőprogram, mint pl. a Netscape Navigator vagy az Internet Explorer) számára, legyen az Interneten vagy egy lokális számítógépen.

    hypertext
    Olyan információs szervezési módszer és alkalmazás, amely szöveges információk vagy részek között  logikai és asszociatív kapcsolatokon keresztül lehetővé teszi azok különböző sorrendű olvasását, elsajátítását. Ha az egérrel rákattintunk egy fogalomra (szövegre, képre, a kép egy részletére) akkor előhívhatjuk a fogalomhoz tartozó háttérinformációkat, vagy többet időzhetünk a szöveg egy részénél, ahol az érintett fogalomról részletesebben  olvashatunk. Más multimédia elemek, mint pl. a képek vagy a hangok is képesek a szöveg értelmét kiemelni. A szöveg ezáltat több információt szolgáltat.

    Hungaricum (többes számban hungarica - latin)
    Bármely magyar vonatkozású kiadvány, vagy nem publikált dokumentum

    Vissza az elejére


    I

    időszaki kiadvány ld. periodika

    illusztráció (latin)
    A dokumentumok szövegében vagy külön - táblán közölt kép, rajz, fénykép, ábra vagy egyéb grafikus alkotás, amely általában művészi vagy tartalmi kapcsolatban áll a szöveggel.

    impresszum (latin)

  • a nyomdatermékek megjelenési adatai: a megjelenés helye, éve, a kiadó vagy a nyomda neve
  • ezeket a bibliográfia leírásban közölni kell
  • index (latin)
  • a könyvek végén található mutató, amely felsorolj a könyvben szereplő neveket (index nominum), tárgyakat (index rerum), földrajzi fogalmakat (index geographicus), évszámokat (index chronologicus).
  • A folyóiratok tartalomjegyzékének idegen neve
  • indexelés
    Index-kifejezések dokumentumok vagy tárgyak leírásához való rendelése, azzal a céllal, hogy az illető dokumentumok vagy tárgyak az index-kifejezésekkel jelölt fogalmak szerint visszakereshetők legyenek.

    információ (latin)

  • minden adat és ismeret, ami a tájékoztatás, tájékozódás. Közvetlen tapasztalat vagy dokumentumok révén megtudunk
  • kutatóknak szükséges kiválasztani a releváns információkat
  • ezért vált nélkülözhetetlenné a számítógépek használata, a számító-gépes információs, információkereső rendszerek kifejlesztése, alkalmazása
  • az információk tehát három alapvető helyen találhatók: a dokumentumokban, az emberi emlékezetben, számítógépi memóriában
  • információáradat
    Napjainknak az a jelensége, hogy a - dokumentumok mennyiségének, a - számítástechnika és - telekommunikáció előretörésének következtében mind nehezebbé válik mind az egyén, mind az intézmények számára a szakmai tájékoztatás

    információátvitel

  • valamely információ - adat átvitele más helyre vagy más időbe
  • ez történhet rögzítetlen formában (hang- fényjelek továbbítása az emberiség történetének kezdetén, napjainkban pl. egy helyszíni közvetítés a rádióban vagy a TV-ben), vagy valamely - információhordozóra rögzített formában (pl. könyv, időszaki kiadvány révén nagyobb időeltolódással, magnó vagy képmagnó rögzítés révén a rádió ill. TV adással egyidejűleg)
  • információhordozó
  • az az anyag, amely az írott, mondott, mozgással kifejezett, elektronikus jelekkel rögzített - információk rögzítésére a történelem folyamán szolgált (pl. kő, agyag, pergamen, papírusz stb.), vagy szolgál (papír, film, hanglemez,, hangszalag, floppy, winchester, CD-ROM, DVD stb.)
  • információkeresés
  • meghatározott tartalmú - információk (dokumentumok) keresése valamely - adattárban (katalógusban) - információkereső nyelv segítségével
  • történhet akár hagyományos akár gépi úton
  • információkereső nyelv
  • az információk - dokumentumok tartalmának leírására kialakított jelek halmaza és az e halmaz elemeit összekapcsoló szabályok összessége
  • mivel a - természetes nyelvek és a természetes nyelven feltett kérdések eredeti formájukban nem alkalmasak információkeresésre, olyan sajátos nyelvformára kell hozni őket, amely eleget tesz az információ és kérdés összehasonlíthatósága követelményeinek
  • információkereső rendszer
    Speciális információknak egy adattárból való keresésére tervezett - kézi vagy számítógépes rendszer

    információs zaj: Információkereséskor a rendszerből feleslegesen kiemelt (az adott kérdés szempontjából) irreleváns információ

    interaktív
    Interaktívként jelölünk meg minden olyan programot, multimédia alkalmazást, ill. prezentációt, amely során a lefutás a felhasználó által befolyásolható - például különféle opciók kiválasztásával a menüből, vahy más adatok beadásával, amelyekre a számítógép megfelelően reagál.

    interaktív információkeresés (latin)
    Párbeszédes információkeresés. Általában az online információkeresést jelenti, amikor a felhasználó a számítógéppel közvetlen kapcsolat lévén, a gép válaszainak függvényében alakítja ki, módosítja kérdéseit, mintegy �beszélget� a számítógéppel. Ezért digitális információ-keresésnek is nevezzük.

    Internet
    Az Internet ősét az   amerikai védelmi minisztérium hozta létre ARPANet néven. Célja az volt, hogy biztonsági okokból ne egytlen központi számítógép köré szerveződjenek a minisztérium gépei, hanem egymással kapcsolatban álló, de önmagukban is működőképes hálózatként, azaz hálózatok hálózataként. Később akadémiai hálózatok is hozzákapcsolódtak. Világméretű kiszélesedését az 1993-ban piacra került grafikus böngészőnek, a Mosaic-nak köszönheti. Legfontosabb funkciói az elektronikus levelezés (email, BBS) a legkülönfélébb témájú /hír, tudomány, reklám, játék) és módszerű információszolgáltatások (telnet, hírcsoportok, keresőrendszerek, letöltés, WWW)

    irodalom

  • tágabb értelemben az emberi szellemnek az írás és az információhordozók segítségével megőrzött minden dokumentuma. Így értelmezték a fogalmat a humanista kor végéig.
  • Mai szűkebb értelemben az érzelmi és képzeleti életben gyökerező műalkotások összessége, a szépirodalom, non fiction
  • egy-egy kérdés, tudományterület irodalma, a rá vonatkozó művek összessége
  • irodalomjegyzék
    Tudományos és népszerűsítő könyvek végén felsorolja a forrásként használt könyveket, tanulmányokat, és így útmutatást is ad azok számára, akik többet szeretnének tudni a tárgyról

    irodalomkutatás
    A tájékoztatásnak az a válfaja, amikor a könyvtáros kérésre a vonatkozó - szakirodalmat (esetenként szépirodalmat is) hosszabb kereséssel felderíti, értékeli-válogatja, majd jegyzék formájában tájékoztatja róla felhasználót. Ld. még információkeresés

    ismeretközlő irodalom

  • a szépirodalom ellentéte
  • keretében az ismeretterjesztő, a szak- és a tankönyvirodalom tartozik.
  • a segédkönyveket is ide soroljuk
  • ismeretterjesztő irodalom
    Az ismeretközlő irodalomnak az a része, amely laikusok számára, általában alap- vagy középfokon mutatja be egy-egy tudományos, közéleti, politikai stb. Szakterület problémáit.

    ISBN (International Standard Book Number)
    Nemzetközi szabványos azonosító könyvszám, amellyel meghatározható az ország, a kiadó,  és a könyv sorszáma, tehát  minden kiadvány egyedi azonosító számot kap

    ISSN International Standard Serial Number
    Időszaki kiadványok szabványos nemzetközi azonosító száma

    Vissza az elejére



    Tovább:  J - Z (2.rész)                                                                Forrás

    Szerkesztette: Benkő Ilona (Karinthy Frigyes Gimnázium, Könyvtár)
    Frissítve: 2007. 12.06.